Nézz meg egy várost!Utazz!Nevezetességek, programtervek Európa városaiban!

Brandenburgi kapu / Brandenburger Tor

A Brandenburgi kappu Berlin központjában helyezkedik el, korai klasszicista építmény, 1788/89 és 1791/94 között építette Karl Gotthard Langhans. A német főváros és egyben egész Németország jelképe. Mögötte vonult végig a berlini fal 1961-től (a lezárt zóna közepére került), így gyakorlatilag a határt jelentette Kelet- és Nyugat-Berlin között és ezzel együtt a Varsói Szerződés országai és a NATO között. Az újraegyesítésig a hidegháború szimbóluma volt, majd 1990 után Németország és Európa újraegyesítésének jelképévé vált.
Nem egyszerűen kapu, hanem egy ötnyílású, markáns dór formákkal kialakított kapuzat, melynek homlokzatát Eiréné, a görög békeistennő képmása díszíti - hiszen eredetileg "a béke kapuja" lett volna. A II. Világháborúban súlyos sérülések érték, de 1957-59. majdnem eredeti formájában sikerült újjáépíteni: Kelet-Berlin városi tanácsa a felállítás előtt levétette róla a porosz militarizmus szimbólumának tekintett sast és vaskeresztet, amiket aztán 1991-ben kapott vissza.
Magassága 26 méter, szélessége 65,5 méter, mélysége 11 méter. Anyaga homokkő, melyet az athéni Akropoliszban látható Propylaia mintájára alakítottak ki. 5 kapunyílásán (melyek közül a középső szélesebb a többinél) felül 2 kapuháza is van. Összesen 12, egyenként 15 méter magas dór oszlopának törzse ión stílusú. Az attikát és a kapunyílások belsejét többek közt Héraklész munkáit ábrázoló domborművek díszítik. A két kapuházban Minerva és Mars hatalmas szobrai őrködnek.
A kapu tetejét az 5 méter magas, négylovas szekerén (a quadrigán) a városba behajtó, szárnyas győzelem-istennő (Niké) ékesíti, bronzba öntve, mely Johann Gottfried Schadow 1793-as munkája. Ez a szobor is sok viszontagságnak volt kitéve: hol Napóleon hurcolta el Párizsba, hol vörös zászló alatt kapott ágyútüzet (aminek következtében az eredetiből csupán egy ló feje maradt meg, ami ma az egyik berlini múzeumban látható?)
1987-ben Ronald Reagan itt szólította fel Gorbacsovot a fal lebontására, ami 1989-ben (persze nem Reagan hatására) meg is történt.
Eljutás: Pariser Platz 1., 10117 Berlin-Mitte; S1 és S2 jelzésű S-Bahnnal (elővárosi gyorsvasúttal), ill. a 100-as jelzésű busszal, az Unter den Lindennél.
Belépőjegy: Nincs
Nyitva tartás: Mindig látogatható

Brandenburig kapu kép: daniamopedre

Reichstag

A Brandenburgi kaputól északra áll; Sir Norman Forster építette át nemrég, hogy a Bundestag (a Német Parlament Alsóháza) itt ülésezhessen. Az átalakítás 1995-ben kezdődött, 300 millió Euro ráfordításával. Az eredeti kupola helyett (ami a II. Világháborúban megsemmisült) az üléstermet egy ellipszis alaprajzú üvegkupola fedi. Az új épületben az első parlamenti ülésnap 1999 áprilisában volt.
Eredetileg is parlamentnek épült, a Német Birodalom parlamentjének, 1884-94; Paul Wallot tervezte neoreneszánsz stílusban. A korinthoszi oszlopokkal díszített nyugati bejárat fölé 1916-ban helyezték a "Dem Deutschen Volke" ('A német népnek')-feliratot.
Itt, az erkélyről kiáltotta ki Philipp Scheidemann a Weimari Köztársaságot 1918-ban. 1933 februárjában az épület leégett (innen származik a mondás, hogy "Ég, mint a Reichstag.") - ez sokak és a nácik szerint a kommunisták műve volt, mások szerint pedig a náciké, hogy lejárassák a kommunistákat. A tűz után helyre sem állították, a háború alatt légvédelmi ütegeknek adott helyet - ezért és szimbolikus jelentősége miatt is a szövetségesek előszeretettel bombázták.
A felújításról 1956-ban döntöttek, ami 1961-64. Paul Baumgarten tervei alapján részben meg is történt; ezután kiállításoknak, társadalmi eseményeknek adott otthont.
Itt tartották az újraegyesítési ünnepséget is 1990-ben; és a törvényhozásnak az épületbe költözése szintén szimbolikussá vált, ami a Forster-féle felújítással (aminek során az épületet szinte teljesen, az utolsó tégláig kicserélték) válhatott valóra. Eljutás: Platz der Republik 1., 11011 Berlin-Tiergarten; S1 és S2 jelzésű S-Bahnnal, ill. a 100-as jelzésű busszal, az Unter den Lindennél.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Minden nap 8-24 h (utolsó belépés: 22 h). A kupola és a tetőterasz időszakosan zárva van, 2008-ban márc. 31-ápr. 4., júl. 7-11. és 21-25., okt. 20-24., valamint dec. 24-én és 31-én.



Reichstag képek: Tom.Isaac, paola.farrera, vuhlser

Checkpoint Charlie

A Berlini Fal megléte alatt a világútlevéllel rendelkező külföldiek, az NDK-funkcionáriusok és az NSzK berlini megbízottjának munkatársai (és csakis ők, valamint a megszálló katonai erők) ezen a határátkelőhelyen tudták átlépni a Kelet-Berlin - Nyugat-Berlin-határt. Neve a C betűből ered, melyet a szövetségesek harmadik határátkelőjük jelölésére használtak - és a C "neve" az USA által használt ICAO (International Civil Aviation Organization - Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) ábécéjében "Charlie". 1945-90. volt szolgálatban, az amerikaiak alakították ki. A 'határátkelőhely' kifejezés helyett használt 'ellenőrzőpont' ("Checkpoint") arra utalt, hogy az USA a berlini belső határt nem ismerte el törvényes államhatárként. 1990-ben itt tartották a megszálló hatalmak búcsúünnepségét, mikor is a "szövetségesek" feloldották Berlin "megszállt város"-státuszát.
Északra a Zimmerstrassén, egy bekerített részen, jobb oldalt a törmelékek közt látható egy határátkelő ellenőrzési épület, a Friedrichstrasse közepén pedig szovjet és amerikai katona képmása jelzi az egykori kelet-nyugati határt. Az itt látható négynyelvű (angol, orosz, francia, német) felirat ("Ön elhagyja az amerikai térséget") már csupán másolat. Az eredetivel megegyező épületet 2000-ben állították. Az átkelőhely közelében a fal egy részét fel szeretnék újítani.
A Haus am Checkpoint Charlie egy magánkézben lévő múzeum a Kochstrasse és Friedrichstrasse sarkán; általában tele van turistákkal. A Fal történelmével és a Fal megépítését (1961.) követő, igen sok szökési kísérlettel ismerkedhet itt meg az érdeklődő. Egy kis kiállítással indult, de mostanra a Friedrichstrassén számos üzletben kaphatók fényképek, grafikák a szökésekről és az azokat elősegítő eszközökről, mint speciális bőröndökről, léghajóról vagy levegőben járó bicikliről. Az állandó kiállítások közt megtekinthető a "Festők tolmácsolják a falat", ill. a "Berlin: A város frontvonalától az európai hídig", valamint az emberi jogokért való küzdelmet bemutató "Gandhitól Walesáig". Dokumentumfilmek is megtekinthetők Németország kettéválásáról.
Eljutás: Friedrichstraße 43-45, 10969 Berlin-Kreuzberg; Kochstr./Checkpoint Charlie megálló, az U6-os metróval (U-Bahn)
Belépőjegy (múzeum, 2009): 12,50 Euro felnőtteknek, 7,50 Euro diákoknak, 7,50 Euro felnőttcsoportnak, 20 fő felett, 5,50 Euro iskolai osztályoknak
Nyitva tartás (múzeum): Naponta 9-22 h, ünnepnap is!



Checkpoint Charlie képek: Antoon's Foobar

Gendarmenmarkt

Berlin és egyben Európa egyik legszebb tere, I. Frigyes Vilmos uralkodása idején, 1688-ban épült, J. A. Nering tervei alapján. A hidegháború alatt Platz der Akademie volt a neve, de 1991. óta újra régi nevét viseli, ami az 1700-as évekből ered, amikor a tér csendőrök hadiszállása volt. Manapság a téren és környékén sok, színvonalas étterem várja a vendégeket, amelyek hozzájárulnak egyfajta sajátos hangulathoz. A tér két oldalán klasszicista stílusban magasodik a Német és a Francia Székesegyház.
Az utóbbi időben csak a Francia Székesegyház (Französischer Dom) használatos egyházi célokra. 1705-ben építették az itt menedékre lelt francia hugenottáknak, kb. 20 évvel Franciaországból, vallási okok miatti kiüldöztetésük után. Maguk a hugenották tervezték Charenton templomának mintájára, a kupolát Karl von Gontard építette rá 1785-ben. A II. Világháború okozta károkat 1977-re javították ki. Most a Huguenot Museum a hugenották brandenburgi, berlini és franciaországi hányattatásait mutatja meg. A földszinten a Hugenotta Könyvtár, a 4. emeleten a Turmstube nevű étterem található.
A Német Székesegyház (Deutscher Dom) a berlini protestánsok számára épült 1708-ban, M. Grünberg tervei alapján, kupolája szintén Karl von Gontard 1785-ös műve. Manapság vallási célra nem használják, "A német történelem kérdései" c. kiállításnak ad otthont. Az 5. szinten egy kellemes kis kávézó várja a megpihenni vágyókat.
A két dóm csodálatosan alkotja "egymás tükörképeit" a tér két oldalán, ami valaha piacként is szolgált. Jelenleg az egyik legkedveltebb fényképezkedési hely a turisták számára.
A tér nyugati oldalán a Berlini Koncertterem áll, ami előzőleg a Schauspielhaus néven emlegetett színház volt. Az eredeti épületet Carl Gotthard Langhans átépítette, de 1817-ben leégett, és Karl Friedrich Schinkel tervei alapján építették újjá; azonban Schinkel többek közt 6 oszlopot is felhasznált az eredeti épületből, koncepciója az eredeti és az új épület "keverékéből" állt. A II. Világháború ezt az épületet sem kímélte, súlyos károkat szenvedett, de 1979-84. sikerült teljesen rendbe hozni; azóta a város legnagyobb, 1850 ülőhelyes hangversenycsarnoka. Jelenleg ez a Berlini Szimfonikus Zenekar épülete. Előtte megcsodálható Friedrich Schiller romantikus drámaíró és költő Reinhold Begas által készített márványszobra.
Eljutás: Gendarmenmarkt 1. ; az U6-os metróval vagy a 147-es busszal, Französische Str. megállónál
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Francia Székesegyház: kedd-szombat 12-17 h, vasárnap 13-17 h. Német Székesegyház: kedd-vasárnap 10-18 h (június-augusztus 10-19 h)



Gendarmenmarkt képek: Jule Berlin, Gertrud K., Ole Begemann

Unter den Linden

Egy 1,5 km hosszú sugárút, a Berlini Palotától a Tiergartenig, a Brandenburgi kaputól keletre, a Spree folyó mellett húzódik. Berlin központját még mindig két részre osztja: tőle nyugatra parkok, paloták, bevásárlóközpontok, keletre pedig széles utcák és szocialista épületek tárulnak szemünk elé. Nevét a rajta 4 sorban végighúzódó hársfákról kapta ('A hársfák alatt', egy valódi "hársfasétány"). A német főváros talán legfényesebb része, Európa leghíresebb sugárútja.
Nyugati végén a Brandenburgi kapu található az 1735-ben, barokk paloták köré épült Pariser Platzcal és a gyönyörű, Zuckerbäckerstilben ('esküvőitorta-stílusban') épült orosz nagykövetséggel, kicsit nyugatabbra a káprázatos szökőkutakkal felszerelt, jómódú üzletembereket váró Adlon Hotel, valamint a Komische Oper. A sugárút közepe táján a XX. század elején épült Nemzeti Könyvtárat (Staatsbibliothek), a barokk, közel 6 millió könyvvel büszkélkedhető Régi Könyvtárat (Alte Bibliothek) és a 22.000 diákot okító Humboldt Egyetem neoklasszikus épületét találjuk.
Eljutás:Unter den Linden 1. ; S1-es és S2-es S-Bahnnal vagy a 100-as busszal az Unter den Linden megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: A sugárút egész nap járható.





Unter den Linden képek: M Kuhn, Jule Berlin, sebat85, Janus.

Berlini állatkert / Zoologischer Garten

Németország legrégibb és a világ egyik legnagyobb állatkertje 16.000 emlőst és 1.700 madárfajt tart, összesen mintegy 19.000 állatot. IV. Frigyes adományaként nyitották meg a Tiergarten nevű 167 hektáros, egykori királyi vadászterületen, 1844-ben, Alexander von Humboldt unszolására. Az akvárium, mely mára Európa fajban leggazdagabbja, 1868. óta működik. Az állatkerthez tartozik külön ragadozó-, víziló- és éjjeliállat-ház, és Európa legnagyobb madárháza. Területe a Tiergarten délnyugati csücskében kezdődik és a Landwehrkanalig tart. Exotikus, 1899-ben megsemmisült, majd 1984-re újra elkészült, Elefánt Kapu nevű bejárata a Budapester Stassén, az Euro-Centernél van, az Oroszlán Kapu pedig a Hardenbergplatzon, közvetlenül a Bahnhof Zoologischer Gartennél.
Eljutás: Hardenbergplatz 8. ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U9, busz: 100, 109, 110, 145, 149, 200, 204, 245, 249, a Zoologischer Garten DB megállónál.
Belépőjegy (2009):

Állatkert: Napijegy: 12,00 Euro felnőtteknek, 9,00 Euro munkanélkülieknek, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, katonai és civilszolgálatosoknak, 6,00 Euro diákoknak, szociális segélyben részesülőknek, gyerekeknek;

Állatkert+Akvárium: 18,00 Euro felnőtteknek, 14,00 Euro munkanélkülieknek, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, katonai és civilszolgálatosoknak, 9,00 Euro diákoknak, szociális segélyben részesülőknek, gyerekeknek; . Gyerekeknek 5 éves korig ingyenes.

Akvárium: 12,00 Euro felnőtteknek; 6,00 Euro gyerekeknek, diákoknak, szociális segélyben részesülőknek; 9,00 Euro egyetemi/főiskolai hallgatóknak, munkanélkülieknek, katonai szolgálatosoknak

Nyitva tartás:
Állatkert: Március 15-október 14.: naponta 9-18:30 h, Október 15-március 14.: naponta 9-17 h, Szenteste: 9-14h. Gyerekeknek december 24-én ingyenes a belépés.

Akvárium: Naponta 9-18 h. .



Berlini állatkert képek: Tambako the Jaguar, bastian_r, Olivier Bruchez, M Kuhn

Berlini dóm / Berliner Dom

A Múzeumszigeten, a múzeumok szomszédságában álló, neobarokk stílusú, egykori porosz protestáns székesegyház. Ez már a terület harmadik temploma, 1905-ben lett kész, elődei helyén, Julius Carl Raschdorff tervei alapján. Az elsőt 1297-ben emelték, hogy aztán 1747-ben lerombolják Johann Boumann és Georg von Knobelsdorff új székesegyháza számára. A jelenlegi épület alapjait II. Vilmos rakta le 1894-ben. A II. Világháború ezt a műemléket is súlyosan megrongálta - újjáépítése 1993-ban fejeződött be.
Az épület a Hohenzollernek udvari és emléktemplomának épült, így nem meglepő, hogy kriptájába 5 évszázad alatt a Hohenzollern-család 95 tagját temették. A legnagyobb értéknek a Nagy Választófejedelem és Dorottya választófejedelemné díszkoporsója számít, I. Frigyes király- és Sophie Charlotte királynőtől. A főoltár Friedrich August Schüler 1850-es munkája. A gyász- és keresztelő kápolnában id. Karl Begastól található egy oltárkép. Megtekintésre érdemes még természetesen maga a főtemplom is lélegzetelállító kupolájával, a Császári Lépcsőház és a kupola körfolyosójáról Berlin középső részét elénk táró kilátás.
Az "emeletre" 267 lépcső vezet föl, ahol a Dóm Galériát találjuk. A múzeum a dóm történetét mutatja be modellek, képek, leírások és tervrajzok segítségével. Maga a dóm pedig igencsak hasonlít a római Szt. Péter Bazilikára.
Eljutás: Am Lustgarten 1. ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, U-Bahn: U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248, az Alexanderplatz megállónál.
Belépőjegy (2009): 5,00 Euro felnőtteknek, a főtemplomba, kupolába és a kriptába. 3,00 Euro munkanélkülieknek, diákoknak, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, nyugdíjasoknak, csoportoknak. Gyerekeknek ingyenes. Németül, spanyolul, angolul, olaszul beszélő idegenvezető-automata 3 Euro.
Nyitva tartás: Ápr. 1-szept. 30.: hétfő-szombat 9-20 h, vasárnap 12-20 h. Okt. 1-márc. 31.: hétfő-szombat 9-19 h, vasárnap 12-19 h. Nincs látogatás istentisztelet idején: hétfő-szombat 12 h (déli áhitat); hétfő-péntek 18 h (esti áhitat); csütörtök 18 h (Evensong); szombat 18 h (vecsernye); vasárnap és ünnepnapokon 10 h (istentisztelet úrvacsorával - angol fordítással - és gyermek-istentisztelet); vasárnap és ünnepnapokon 18 h (esti istentisztelet); minden hónap 2. csütörtökén 20 h; júniustól augusztusig 21 h (Taizé-áhitat).


Berlini dóm képek: Wolfgang Staudt, wit

Vilmos császár emléktemplom / Kaiser-Wilhelm-Gedächtnis-Kirche

Lerombolt tornyáról rögtön, már messziről felismerhető a Breitscheidplatzon álló evangélikus templom. 1891-95. épült neoromán, ornamentális stílusban, tervezője Franz Schwechten. II. Vilmos, I. Vilmos császár unokája, építtette nagyapja emlékére és dicsőségére. 1943 novemberében azonban a szövetségesek bombázása ezt az épületet sem kímélte - csak a nyugati rész: egyetlen torony maradt meg, amit a németek csak szuvasfognak ("die Hohle Zahn") neveznek. Eredetileg 113 méter magas, a bombázás óta azonban csak 68. Azóta a templom a II. Világháború emléktemploma, és a régi torony emlékcsarnoka annak rémtetteire emlékeztet intőleg. 1959-61. a templom mellé építettek egy modern, nyolcszögletű központi csarnokot 1.000 ülőhellyel, egy hatszögletű, 53 méter magas vasbeton templomtornyot és egy kis kápolnát. A kis szögletes épület eredetileg sekrestyének épült. Tervezőjük Egon Eiermann. A központi csarnok acélszerkezetét a kék szín különböző árnyalataiban pompázó, chartres-i, Gabriel Loire mester üzeméből való üveglap tölti ki, meditatív csendet árasztva. A komplexum egésze 22.570 db üveglappal van befedve. Ezek a modern épületek (is) a város újjászületésének szimbólumai; a régi és az új kontrasztja. Orgonájának 5.100 sípja, 63 regisztere, valamint 4 manuálja és pedálja van.
Egy kisebb múzeumban a bombatámadás előtti és utáni állapotról is tekinthetünk meg képeket.
Eljutás: Breitscheidplatz ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U9, busz: 100, 109, 110, 145, 149, 200, 204, 245, 249, Zoologischer Garten DB megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Emléktemplom: Naponta 9-19 h. Istentiszteletek: vasárnap és ünnepnapokon 10 h (úrvacsora) és 18 h istentisztelet; szombat 18 h. zenés vecsernye vagy Bach-kantáták; hétfő-péntek 13 h. déli ima orgonazenével (péntekenként Coventry engesztelőimádság az emlékteremben, a régi toronyban); 17:30 h és 18 h esti áhitat orgonazenével; Ingyenes idegenvezetés: hétfő-szombat 13:15 h, 14:30 h és 15 h; Az istentiszteletek és koncertek alatt nincs látogatás. A régi torony emlékterme: hétfő-szombat 10-16 h.



Vilmos Császár emléktemplom, Berlin, képek: sevenbrane, nils, tripu

TV-torony / Fernsehturm

A 368 méter magas, 1965-69. épült torony Berlin legmagasabb épülete és egyben egyik legfőbb látványossága; hasonló jelképe a városnak, mint Varsónak a híres Kultúrpalota. A Nagy Tornyok Világszervezetének tagja. A 250 méter magas vasbeton "sztáron" egy 7 emeletes nemesacél "golyó" ül. A berliniek szinte egybehangzó véleménye, hogy a városra a TV-toronyból nyílik a legszebb kilátás, hiszen ez az egyetlen hely, ahonnan a TV-torony nem lóg bele. Szép időben érdemes felliftezni a 203 méter magasan lévő kilátóba, aztán megpihenni egy csésze kávé vagy hideg sör mellett a saját függőleges tengelye körül forgó Telecafé kávézóban, ahol anélkül tekinthetjük meg a lélegzetelállító berlini panorámát, hogy egy lépést is tennünk kéne. A kávézó 30 perc alatt fordul körbe. A torony csúcsa a 118 méter magas TV-antenna.
A torony alja a régi Marx-Engels Forummal (ahol Ludwig Engelhardt hatalmas Marx-Engels-szobra látható) együtt felújításra vár.
Eljutás: Panoramastraße 1a, ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248; az Alexanderplatz megállónál.
Belépőjegy (2009): 10 Euro felnőtteknek; " 5,50 Euro 16 éven aluli gyerekeknek; " 8,00 Euro csoportok tagjainak;
Nyitva tartás: Március 1-október 31.: naponta 9-24 h; " November 1-február 28.: naponta 10-24 h.





Berlin, Fernsehturm képek: zcreem, V, Soundmonster, Feffef, Aguno

Sony Center

A 2000-ben nyílt ultramodern Sony Center a Potsdamer Platzon található. A hét külön álló épületből álló, 26500 m²-es komplexumot, amelyet az üveg, és az acél dominál, Helmut Jahn tervezte, megépítésének teljes költsége 800 millió dollár volt. A bevásárló- és szórakoztatóközpont legmagasabb épülete 103 méter magas. A Sony Centert évente 8 millióan látogatják. Rengeteg bolt, étterem, hotelszoba, múzeum található itt, és helyet kapott egy rendezvényközpont, egy mozi, és IMAX-mozi is.
Eljutás: U2: Potsdamer Platz. Buszok: 148, 200, 248, 348, N5, N52
Belépőjegy: nincs
Nyitva tartás: Mindig látogatható




Sony Center képek: Wikipedia, lorenzo_stupid_kid, izaeus|argazk, Man in a bowler hat (Epzibah)...

Alexanderplatz

Berlin legismertebb tere. A város központját képezi - mégis érezni, ha a nyugati városrészben hideg téli szél süvít végig. Gyakorlatilag egy személytelen, szürke betontér a '60-as évek NDK-s épületeivel körbeépítve. Sokak szerint le kéne rombolni és teljesen újjá kéne építeni. Újonnan valamivel jobban nézett ki, hiszen a körülötte álló épületek még nem voltak tele neon feliratokkal, és az egyik épület tetején lévő óriási, folyton reklámokat sugárzó monitor sem volt még.
Régi neve "Ökör" volt, manapság a helyiek csak "Alex"-ként emlegetik. "Alexanderplatz"-nak 1805-ben nevezték el I. Sándor orosz cár tiszteletére, berlini látogatása alkalmából. A századfordulón a bevásárlások és az éjszakai élet központja volt, híressé mégis Alfred Döblin Berlin, Alexanderplatz c., 1929-ben megjelent regénye tette. A II. Világháború után a szinte teljes pusztulásból az 1960-as évek szellemében épült újjá. Hans Kollhoff mostani újjáépítési terve elbírálás alatt van.
1882. óta, a "gyorsvasút"-hoz egy távolságivasút-állomás kialakítása révén az egyik legnagyobb és ma is legfontosabb közlekedési csomópont; itt épült az első berlini metróállomás is, és manapság már kétpercenként indulnak vonatok az Állatkert (ami a legnagyobb S-Bahn állomás) és Friedrichstrasse felé. Kelet-Berlin villamoshálózatának kibővítése miatt a teret most újra villamos is keresztezi, aminek élénk, sárga színe némileg feldobja a szürkeséget.
Itt áll a város legnagyobb szállodája, a Forum Hotel, 30 emelettel (123 méteres magasság) és 1006 szobával. Tipikus NDK-s szemlélet szerint épült: "ami nagy, az szép is". A '90-es évekig Hotel Stadt Berlin volt a neve.
Itt található még a világ összes nagyvárosának helyi idejét mutató, híres, impozáns Világóra (Weltzeituhr), valamint a Kaufhof ház előtti, graffitivel díszített Barátság Szökőkút (Brunnen der Völkerfreundschaft); mindkettőt 1969-ben állították.
A Rathausstrasséból, a tér déli oldalán nyíló sétálóutca szép, régi házaknak ad otthont, mint az Alexanderhaus és a Peter Behrens által, az 1930-as évek elején tervezett Berolinahaus. A háború után csak ez a két épület maradt teljesen sértetlen a háború után. Az Alexanderhaus közelében, egy kis jegyirodában fél áron kaphatók koncert- és színházjegyek a legjobb berlini előadásokra. A közelben újranyílt ALEXA Bevásárlóközpontban egy BERLIN Infostore működik.
Eljutás: Alexanderplatz 1. ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248, az Alexanderplatz megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: A tér mindig látogatható.

Alexanderplatz kép: daviddamm

Győzelmi oszlop / Siegessäule

A német főváros egyik legmarkánsabb jelképe, ami a város történelmét igen hatásos művészetben tükrözi vissza. A Tiergarten közepén, a Grosser Sternnél magasodik a porosz hadsereg Dánia feletti győzelme emlékére. 1864-73. állította J. Heinrich Strack. Az oszlop tetején Friedrich Drake alkotása, a 8,3 méter magas, arannyal bevont Kétszárnyú Győzelem (a berliniek által később csak "Arany Elzának" nevezett) szobor áll az újabb, Ausztria és Franciaország fölötti diadal tiszteletére. A nemzetiszocializmus alatt még magasítottak rajta, így összmagassága elérte a 67 métert. A II. Világháború után a '80-as évek közepére restaurálták Alexander Candrelli, Karl Keil, Moritz Schultz domborműveivel együtt, amik portrékat és háborús jeleneteket ábrázolnak, csakúgy, mint Anton von Werner üvegmozaikja a belső falon. A 285 lépcsőt megmászva az oszlop kilátójából csodás kilátás nyílik a városra.
Eljutás: Grosser Stern 1. ; az U9-es metróval vagy 106-os busszal a Hansaplatz megállónál.
Belépőjegy (2008): 2,20 Euro felnőtteknek; 1,50 Euro gyerekeknek, tanulóknak, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, katonai és civilszolgálatosoknak, mozgáskorlátozottaknak. Gyerekeknek ingyenes.
Nyitva tartás: Április 1-október 31.: hétfő-péntek 9:30-18:30 h, szombat-vasárnap 9:30-19 h. November 1-március 31.: hétfő-péntek 10-17 h, szombat-vasárnap 10-17:30 h.



Győzelmi oszlop, Berlin, képek: ephramjames, Gertrud K., nycGRAEME

Charlottenburgi kastély / Schloss Charlottenburg

A város legszebb kastélya, ami egyben az egyetlen itt megmaradt Hohenzollern-kastély; Poroszország művészetét és udvari kultúráját mutatja be a XVII. századtól kezdődően. 1695-ben tervezte Johann Arnold Nering és Martin Grünberg, eredetileg I. Frigyes király felesége, Sophie Charlotte nyári rezidenciájának; 1699-re lett kész. A következő 100 évben azonban a család kibővíttette, bizonyítandó a Hohenzollern család hatalmát. A barokk stílusú palotát Johann Friedrich Eosander, Georg von Knobelsdorff, valamint Carl Gotthard Langhans építette.
I. Frigyes még Sophie Charlotte halála előtt, 1705-ben megbízta Neringet és Eosandert, hogy a kastélyt tegyék a versailles-ihoz hasonlóvá. A palota közepén az Eosander-épület áll a Hohenzollern-lakosztályokkal, a Porcelán Szobával, aminek mennyezetét kínai és japán alakzatok díszítik, valamint a Kápolnával. Eosander 1712-ben építette a kupolát az istennőszoborral a palota tetejére, mintegy megkoronázva a középső részt.
1740-46. a Knobelsdorff-szárnnyal bővült az épület. Felső szintjén található a Fehér Terem, a királyi család egykori ebédlője, az Arany Galéria és a Boucher, Pesne és Watteau műveivel díszített Koncertterem. A földszinti Romantika Galéria olyan kiemelkedő XIX. századi romantikus művészek alkotásainak ad helyet, mint Carl Blechen és Kaspar David Friedrich, valamint klasszicista és biedermeier művek is megtekinthetők itt.
A Langhans épületben, a nyugati szárnyban található a régészeti leleteknek helyt adó Ótörténeti Múzeum, ami Heinrich Schliemannak, Trója felfedezőjének saját trójai gyűjteményéről híres. A Porcelánkabinetben értékes japán és kínai porcelánok, a "berlini barokk" díszei láthatók. A kastélyszínház a szárny befejezéseként 1787-91. épült. Miután 1945-ben az épület bombatalálatot kapott, 1950-65. építették újjá, eredeti stílusában.
Kertje az angol és a francia stílus ötvözete. Nemcsak turistalátványosság, hanem sok berlini számára is kikapcsolódást jelent. Itt áll a Karl Friedrich Schinkel tervei alapján épült, olasz klasszicista stílusú Schinkel Pavilon, amit III. Frigyes Vilmos nyári lakosztályként használt. Az épületben megtekinthető bútorok, képek és szobrok a korai XIX. század életstílusát közvetítik.
A kert nyugati oldalán álló, neoklasszicista stílusú Mauzóleumban található III. Frigyes Vilmos és felesége, Luise királynő, valamint I. Vilmos Christian Daniel Rauch által tervezett szarkofágja. A tó túloldalán álló Belvedere-t 1788-ban Langhans építette teaháznak, II. Frigyes Vilmos kérésére. Jelenleg kiállítóterem, ahol a Királyi Porcelánmanufaktúra története tekinthető meg.
Eljutás: Spandauer Damm 10-22. ; az U2-es metróval vagy a 309-es busszal, a Sophie-Charlotte-Platz megállónál.
Belépőjegy (2008): 7,00 Euro tanulóknak, katonai szolgálatosoknak, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, civilszolgálatosoknak, mozgáskorlátozottaknak, munkanélkülieknek, szociális segélyben részesülőknek, a Régi Kastélyba. Belépés csak vezetéssel. 10,00 Euro felnőtteknek, a Régi Kastélyba; 6,00 Euro felnőtteknek az Új Szárnyba, audio-vezetéssel; 5,00 Euro munkanélkülieknek, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, tanulóknak, mozgáskorlátozottaknak, katonai és civilszolgálatosoknak, szociális segélyben részesülőknek az Új Szárnyba, audio-vezetéssel.
Nyitva tartás:
Új Szárny: november 1-március 31.: kedd-vasárnap 10-17 h; Április 1-október 31.: kedd-vasárnap 10-18 h.

Régi Kastély: Április 1-október 31.: hétfő, szerda-vasárnap 10-18 h; november 1-március 31.: hétfő, szerda-vasárnap 10-17 h. A földszintre való belépés csak vezetéssel.




Charlottenburgi kastély képek: Wolfgang Staudt, extranoise,

Nikolaiviertel

A legkedveltebb turistalátványosság. A szomszédos Mühledamm nagy forgalmával ellentétben itt nyugalom van, eltekintve egy-két turistacsoporttól, akik a macskaköves utcákat vagy a boltokat, butikokat járják, esetleg az éttermekben, kávéházakban pihennek.
A város fennállásának 750. évfordulójának ünnepekor újították fel ezt a középkori városnegyedet az NDK kormányának javaslatára, 1981-87, Günter Stahn vezetésével. Több épületet sikerült úgy felújítani, hogy akár a háború előtti tükörképe is lehetne önmagának. Ilyen a népszerű Zum Nussbaum ('A diófához') vendéglő is. A Fischerinsel melletti eredeti étterem állítólag Heinrich Zille, a híres festő kedvenc helye volt. A többi épületet is úgy építették újjá, hogy a középkort juttassa eszünkbe - ugyanolyan előregyártott beton panelekből, mint az NDK épületeinek többsége. Ez a rész most szinte falusi hangulatot idéz, és itt járva nehéz elhinni, hogy a Spandauer Strassén átkelve rögtön a Városházánál és a forgalmas Alexanderplatzon vagyunk.
Itt található Berlin egyik legrégebbi plébániatemploma a XIII. századból, a sajátos szépségű Szt. Miklós plébániatemplom (Nikolaikirche), az aranyra festett erkélyeivel és kőangyalkáival Berlin egyik legszebb épületének tartott Ephraimpalais, a negyed egyetlen eredeti épülete 1760-ból (Knoblauchhaus), ami most a XIX. századi, jómódú berlini családok életmódját mutatja be, egy egész, a Kézműves Múzeum tulajdonában lévő házsor, ami régi ipari tevékenységeket és szakmákat mutat be, valamint a kender sokoldalú (orvosi, mezőgazdasági, építészeti) felhasználását bemutató Hanf Múzeum.
Sok művész is élt vagy lakott itt, pl. Kleist, Hauptmann, Ibsen, Casanova, Strindberg vagy Lessing.
Eljutás: Nikolaikirchplatz 1, 10178 Berlin-Mitte; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, U-Bahn, U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248, az Alexanderplatz megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Mindig látogatható.



Nikolaviertel képek: Matthias17, icadrews, luis echánove

Német Állami Operaház / Deutsche Staatsoper

Az Unter den Lindenen, a Bebelplatzon a Régi Könyvtárral szemben áll, Berlin első színháza. Elsőként készült el a Forum Fridericianum építésekor, 1741-43., Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff nevéhez fűződően, aki udvari dalszínház helyett emelte közhasznú épületnek, a palota együtteséből kiemelve. Németország első különálló és Európa legnagyobb operaháza volt. Az épület porosz klasszicista stílusát a klasszikus angol építészet befolyásolta; főbejárata (ami a Humboldt Egyetemmel néz szembe) korinthoszi oszlopsorral és frízzel vált ünnepélyessé. Az oszlopok között Szophoklész, Arisztophanész, Menander és Euripidész szobrai, Ernst Rietschel alkotásai láthatók. Az első előadás 1742-ben volt; kizárólag divatos olasz zeneművek és énekesek szerepelhettek.
Ez az épület is sok viszontagságon ment keresztül. 1843-ban szinte teljesen leégett, és Carl Ferdinand Langhans jóvoltából épült újjá. A következő években több átalakítás is következett, melyek feloldották az épület erős arányait. A II. Világháború alatt kétszer is romba dőlt: először 1941-ben bombázták le, de fennállásának 200. évfordulója azonnali újjáépítésre ösztönzött; majd az 1945-ös bombatalálat után csak 1952-55. sikerült újjáépíteni az eredeti knobelsdorffi formában, Richard Paulik vezetésével. Wagner A nürnbergi mesterdalnokok c. művével nyitotta meg újra kapuit. 1983-86. aztán ismét restaurálták. Sok híres művész alkotott itt: ide fűződik pl. Schinkel híres színpadképe A varázsfuvolához, és itt dirigált Richard Strauss; de mai híres művészek is összegyűlnek itt, hogy nagyszabású repertoárjukat összeállítsák.
Az első emeleti Apolló-terem aranyozott korinthoszi oszlopsorával, velencei csilláraival és intarziás márványpadlójával a világ egyik legszebb színházi társalgója.
Eljutás: Unter den Linden 7, 10117 Berlin-Mitte; S1-es, S2-es S-Bahnnal vagy a 100-as busszal az Unter den Linden megállónál.
Belépőjegy (2009): Túra: 5 Euro felnőtteknek, 2,5 Euro gyerekeknek.
Nyitva tartás: A kassza hétfő-péntek 11-19 h, szombat-vasárnap 14-19 h van nyitva.

Kurfürstendamm

Eredetileg a Tiergartentől a Grunewald erdőig futó lovaglópálya volt. Az 1883-86. kapott burkolatot, és mára már Berlin legnagyobb, 3,5 km hosszú bevásárlóutcájává vált, ahol hatalmas divatcégek, butikok és áruházak kínálják hihetetlenül széles áruválasztékukat. A berliniek és a Berlinbe látogatók legkedveltebb sétálóutcája. Az üzleteken kívül számos étterem, mozi, kávéház és bár várja a vendégeket. A '20-as években a szintén számos színházzal, klubbal a világ értelmiségének találkozóhelyévé vált. 1913-tól itt állt a Marmorhaus, az első filmpalota, ami az utóbbi időben a Ku'damm sok régi mozijával együtt bezárni kényszerült. A II. Világháború után az '50-es években részben felhőkarcolókkal és sorházakkal építették be, részben pedig teljesen lecsupaszították.
Érdemes egy kis időt eltölteni a metróállomás közelében álló, 1835-től meglévő Café Kranzler nevű kávézó teraszán, mely eredetileg az Unter den Linden és a Friedrichstrasse sarkán állt, de a háborút követően jelenlegi helyére helyezték át. További kedvelt helyek még a Kranzlereck nevű üzlet- és irodaház, a '60-as években épített, majd lebontott és újra felépített Ku'damm-Eck, a '20-as évek expresszív stílusában épült színház a Lehniner Platzon, valamint a századfordulón épült csendes mellékutca, amely egyben Berlin legelőkelőbb bevásárlóutcája, a Fasanenstrasse.
Eljutás: Kurfürstendamm 1, 10707 Berlin-Wilmersdorf; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U9, busz: 100, 109, 110, 145, 149, 200, 204, 245, 249, a Zoologischer Garten DB megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Mindig járható.


Kurfürstendamm képek: http2007, fredpanassac
A Spree folyó szigetén lévő berlini kulturális központ és egyben gazdag információforrás a történelmet kedvelőknek. Nem az egész szigeten terül el, hanem csupán az északnyugat felé néző egyötödnyi szigetrészt, a szigetcsúcson kezdődően. A múzeumok alapját a porosz királyok és brandenburgi választófejedelmek (más európai uralkodókéhoz képest egyébként szegényes) gyűjteményei képezték. A berlini múzeumalapítás 1798-ban kezdődött: a legértékesebb műtárgyak ekkor kerültek át Potsdamból, a Sanssouciból a Spree szigetén álló Királyi palotába. A párizsi Louvre mintájára azonban a polgárság a műkincsek közkinccsé tételét követelték. Az első kiállítás 1815-ben látott napvilágot többek közt a Humboldt-testvérek tanácsára és III. Frigyes Vilmos rendeletére. A berlini múzeumépítés ettől kezdve lendült fel.
A "komplexum" tartalmi sajátossága az az összkép, amit a keleti régiségektől az antikvitáson át a modern művészet képviseletéig láthatunk - egymás mellett.
Az itt álló múzeumok 1830-1920. épültek. A Régi Múzeum (Altes Museum) készült el elsőként, aztán az Új Múzeum (Neues Museum) 1855-ben, majd 1876-ban a Régi Nemzeti Galéria (Alte Nationalgalerie), ezt követően a Bode Múzeum (Bodemuseum) 1904-ben, végül pedig a Pergamon Múzeum (Pergamonmuseum) 1930-ban. A II. Világháború utáni újjáépítést Ludwig Justi, a Nemzeti Galéria egykori vezetője irányította.
Eljutás: Am Lustgarten 1, 10117 Berlin-Mitte; S-Bahn: S1, S2, S5, S7, S75, S9, metró: U6, vonat: 12, busz: 147, a Friedrichstr. megállónál.
Belépőjegy (2009): Múzeumonként 8 Euro kedvezményesen 4 Euro. A múzeumlátogatás ingyenes: Minden csütörtökön a zárás előtti 4 óra; 16 éven aluliaknak; Tanulóknak tanulmányi kirándulás alkalmával, előre bejelentkezve; Szabályos egyetemi és főiskolai előadások hallgatóinak, docens kíséretében, előre bejelentkezve; A Nemzetközi Múzeumtanács és a Német Múzeumszövetség tagjainak, magukat igazolva; Egy berlini, az Állami Múzeumszövetséghez tartozó múzeum szállítóegyesülete tagjainak, magukat igazolva; Érvényes sajtóigazolvánnyal; Szociális segélyben részesülőknek hivatalos igazolvánnyal vagy megfelelő igazolással; Mozgáskorlátozott személy orvosilag szükségszerűnek elismert kísérőjének, amennyiben ez a mozgáskorlátozott-igazolványban szerepel; Az olvasó- és tanulótermek látogatóinak. Nyitva tartás: A sziget mindig járható.

Berlin, Múzeumsziget kép Dr. Pat

Bode Múzeum / Bodemuseum

Wilhelm von Bode főigazgatósága alatt, 1905. után felgyorsult a berlini múzeumfejlesztés. Az 1882. és 1939. közötti ásatások és a főigazgató céltudatos, körültekintő vásárlásai gyűjteménygyarapodással jártak, ami helyszűkét eredményezett. Ezért Ernst Eberhard von Ihne tervei alapján a szigetcsúcson 1904-ben, olasz neobarokk stílusban felépült a Frigyes Császár Múzeum, amely alapítója és gyarapítója, vagyis Bode nevét 1956., a teljes újjáépítés óta viseli. Jellegzetes kupolájával és bejárati csarnokával úgy néz ki, mint egy hajó, mely a Spreet szeli.
Éremkabinetje a maga félmilliós állományával a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb éremgyűjteménye. A görög, római, közép- és újkori, német és más európai területekről való pecsétek, pecsétnyomók, medalionok és a gazdag bankógyűjtemény leginkább a művészettörténészeket, történészeket és közgazdaságtani kutatókat csábít.
Az ókeresztény és bizánci gyűjtemény elsősorban a Földközi-tenger partján élő népek vallási életéből őriz felbecsülhetetlen emlékeket, időszámításunk kezdetéről.
A képtár a világháború alatt és után pótolhatatlan veszteségeket szenvedett. Legrégebbi darabja a XV. század végéről, ismeretlen mestertől származó, késő gótikus vonásokat mutató Utolsó vacsora c. oltárkép; legértékesebb darabja viszont Leonardo da Vinci Krisztus feltámadása c. festménye. A legtöbb alkotás német festőktől, úgy mint Holbein, Dürer és Cranach tanítványaitól származik.
A szoborgyűjtemény többek közt a román művészet legjelentősebb német emlékét, a korai gótika híres alkotásait, a német reneszánsz, barokk és rokokó emlékeit őrzi.
Átalakítás miatt 2001-ig zárva volt.
Eljutás: Lásd Múzeumsziget.
Belépőjegy: Lásd Múzeumsziget.
Nyitva tartás: Az éremkabinet tanulóterme: kedd-péntek 10-16:30 h, kiállítás: hétfő-vasárnap 10-18 h.

Bodemuseum kép: theoneiloveorg

Pergamon Múzeum / Pergamonmuseum

Berlin és Európa egyik leghíresebb múzeuma. Az 5 múzeum közül ez a legnagyobb. 20 évig épült, Alfred Messel tervei alapján, klasszicista stílusban; kivitelezője Ludwig Hoffmann volt. Berendezni a nehéz terepviszonyok, az I. Világháború és a gazdasági világválság miatt kb. 30 évig tartott; 1930-ban nyílt meg. Felállítása az egyre sikeresebb elő-ázsiai feltárások vált szükségessé, melynek eredményei (a kiásott műkincsek) az épület elkészültéig a Régi Nemzeti Galéria mögötti ideiglenes épületben kaptak helyet. Nevét legértékesebb építészeti műkincséről, a Pergamon-oltárról kapta.
A Louvre és a British Museum után a leggazdagabb elő-ázsiai gyűjteménnyel büszkélkedhet. A benne őrzött építészeti m